Nagyvázsony

A múlt héten a megyei napilapban hirdetettek kirándulást Nagyvázsonyba. Nyolc alkalommal lesz nyereményjátékkal összekötött geocaching találkozó, melyre csak a koordinátákat adják meg, és a helyszíneken különféle kedvezmények várják a túrázókat. Ősszel csak olvastunk erről a kezdeményezésről, most azonban elhatároztuk, hogy mi is részt veszünk.  A nagyok eleinte nem akartak jönni, de megmakacsoltam magam, mert tudtam, hogy ha otthon maradnak szép idő ide vagy oda a szobájukban a számítógép előtt fogják tölteni a napot.

Már az előkészületek is bonyolultak voltak, hiszen tőlünk elég távoli hely volt megadva, így a vasárnapi ebédet kicsit előrébb kellett hozni. Kisebb időpont változtatások után azért délben el indultunk. Olyan útvonalon jutottunk el Vázsonyba, amelyiken még én sem jártam. Átmentünk Devecseren és Kolontáron is, azt a bizonyos tározót is láttuk. 

A konkrét úti cél a Szent-Mihály dombon lévő pálos kolostor volt. Itt sétáltunk egy jót, utána a Kinizsi várat néztük meg. Ettünk egy finom langallót Vigántpetenden, és hazafelé a Balaton parton jöttünk egy darabon. Révfülöpön megálltunk kicsit nosztalgiázni, de ekkor már nagyon fújt a szél, és nem volt kellemes nézelődni.

Kis gyerek nagy üvegből iszik.

Zsófi borzasztóan szeret pózolni.

Van amelyik gyereket nem tudom rávenni, hogy legyen róla egy normális felvétel.

A kolostor romjai

A erdőben láttuk ezt a fát, a férjem közölte, hogy a fa bizonyára rákos, erre a gyerekek mondták, hogy ezért káros a dohányzás.

Ezek a képek pedig már a várnál készültek.

Még megpróbálom a szórólapot beszkennelni, mert a látnivalók leírásait ezen meg lehet találni.