A Csodák Palotája az a csodák palotája.
Örülök, hogy nem hagytuk ki, és még a nagyoknak is jó program volt. Bár az elején egy kicsit be pánikoltam, mert a legkisebb vagy két másodpercig figyelt valamire, és már futott is tovább. Nem tudtam eldönteni, hogy nem érdekelte azért, vagy azért, mert nagyon is érdekelte.
Itt minden esetre elmélyülten figyelt.
Sőt még apuka is remekül szórakozott.
A nagy lány és fiú persze külön utakon jártak, csak néha sikerült megpillantani őket.
A Csodák Palotája után még meg szerettük volna nézni a Közlekedési Múzeumot is. Oda értünk egy órával a zárás előtt. Hát nem voltunk éppen elkényeztetett látogatók enyhén szólva sem. Jártam már párszor múzeumban, de ennyire még nem néztek ki sehonnan se. Mérgemben nem is fényképeztem, pedig voltak jó dolgok.
