Júniusi hétvége

Ez egy hektikus hétvége volt a javából. Nem is tudom, hogy hol kezdjem. Csütörtök este még semmi baj nem volt, péntek hajnalban viszont már Zsófit erős hasmenés gyötörte. Szegény lány két napig diétázott, szombaton este már közölte, hogy ő olyan éhes, hogy szinte szédül bele. De hála istennek túl van a nehezén, tegnap viszont az apja kezdte ugyanezt, úgyhogy jó kis vírus fertőzés néz ki. Lehet az egész családon végig megy?
Még szerdán elhatároztuk, hogy nem halasztjuk tovább az első szoba felújítását, mert nem állapot, a kicsi lány 8 évesen még a mi szobánkban alszik.  Különben is, időszerű, hogy legyen önálló élettere.
Szombat reggel elindultunk, hogy beszerezzük az átalakításhoz való anyagot, mert Apuka ügyes ember révén ezt is meg tudná oldani. Közben egy bútorboltban kötöttünk ki, mert végkiárusítás volt, gondoltuk körül nézünk csak a kíváncsiság miatt. Ebből az lett, hogy rendeltünk két gardrób szekrényt, utána vettünk festéket is, mert az ugye nem járja, hogy előtte nem lesz kifestve. Lóg a "....." a gatyából, de azért költünk mindenféle ház átalakításra.
Az utolsó verzió az, hogy mi költözünk le abba a szobába, és a gyerekeké lesz a tetőtér teljes egészében.
Következett a szombat délután, amikor 15 db fürjet vágtunk le. Ugyanis még a tavasz elején a férjem nosztalgiázott és elkezdte, hogy mi lenne ha ismét tartanánk fürjeket. A gondolatokat tettek követték, és rendeltünk 70 db tenyésztojást, amelyek szerencsére nagyon jó arányban keltek ki. 15 db felesleges kakast azonban ki kellett vágni, és mivel elérték azt a kort amikor már lehet, és érdemes,így hát neki kellett állni. Szerencsére a mamák is segítettek. Utána, ha már együtt vagyunk, jött az ötlet, hogy süssünk szalonnát, mert az idén még egyszer sem sikerült kiülni a teraszra, úgy hogy tudjunk egy kicsit lazítani, beszélgetni. Ebből az lett, hogy amíg mi a férjemmel csináltuk a fürj pucolás utómunkálatait, a mamák és a gyerekek elkészítették a nyársakat. Jól befüstölődtünk, jót ettünk, ittunk.
Vasárnap jött a fekete leves. A kukoricánkban térdig ért a gaz, azon a földön, amit örököltem, ami ahhoz kicsi, hogy géppel lehessen művelni, ahhoz viszont nagy hogy kézzel bírni lehessen vele. Mit volt mit tenni ketten felkerekedtünk és elindultunk földművest játszani. Már az első sor kapálása  közben a cservenka (mindenki tudja ez milyen szerszám?) eltörött. Jött a kapálógép, ami ugye a sorok között is hagy el jócskán, és a sorokban sem tudja kapálni. Ráadásul olyan mintha valaki szándékosan parlagfüvet vetett volna el ebbe a földbe, szinte más gyom nincs is.
Ráadásul én megkaptam a szélső sort, hogy kapával pucoljam ki, mert ott ugye nem tud elmenni a kapálógép. A mellettünk lévő kb. 2-3 méter széles sáv tulajdonosa szerintem az idén még nem is látta a földjét, el lehet képzelni milyen állapotban van. Így a mi amúgy is gazos földünk széle megspékelve a szomszédból átnyúló gaztengerrel. Az eredmény az lett, hogy szerintem ez a projekt még a héten kitart, közben egész este borogattam a csuklómat, "enyhén" megerőltettem, kaptam egy csöpp napszúrást is, a homlokomat is borogattam.
De a szívás nem fejeződött be. Három tyúkom földobta a talpát a három nap alatt, és fogalmunk sincs hogy mi volt a bajuk. Ha így folytatódik nem lesz még tojásunk sem.
Ja, közben ültettem kotlóst, annak ellenére, hogy tavaly megfogadtam, hogy soha többet. De hát most úgy éreztem, hogy ez most biztosan sikeresebb lesz mint az előző próbálkozás. Egészen addig amíg a konkrét bonyodalmak nem jöttek. Először is nem volt hajlandó azon a helyen ráülni a tojásokra ahol én akartam, kizárólag csak a tojófészekben, amit megszokott. Ennek az volt az ára, hogy a többi tyúkot zavarta a tojásban. Amikor az első tyúk megdöglött meg is vádoltak, hogy azért történt, mert szegény nem tudott eltojni. Persze, én védtem a mundér becsületét és közöltem, hogy ha egy tyúk tojni akar akkor, még az udvar közepére is hajlandó, ha máshova nem hagyják is. (valójában nem tudom hogy igazam van-e) Minden esetre a korábbi napi 15-17 tojás helyett van 5 db. A kotlóssal minden este harcolok, amikor leveszem enni, illetve amikor vissza akarom tenni, három tojást már össze is tört. Ha megint nem sikerül az a "kotlóssal keltetek" projekt, akkor sajnos el kell viselnem az "én megmondtam" kezdetű mondatokat is.
Közben pedig lassan vége az iskolának. Zsófi lányomat több napközis táborba is beírattam a nyáron. Szegény alig lesz itthon pár hetet, de hát kivel lenne, mit csinálna. Ha a nagyokkal van, akkor egész nap csak tévézne. A két nagy ráadásul dolgozni is fog pár napot, nem is tudnának rá vigyázni sokat. Amikor itthon lesz,  akkor talán tudok szabadságra menni.
Az idén a családi nyaralás talán ha három-négy nap lesz, ráadásul nem teljes családdal mert valakinek itthon is kell maradni az állatok miatt.

Végül mutatok egy képet, volt egy giga fürj tojásunk, aminek két sárgája volt. Mellette a normál méretűek.