Luxus?

Azt hiszem nem, mármint az autó. Az elmúlt hétvége bebizonyította, hogy nélküle mennyire tehetetlenek vagyunk. Van ugyanis egy "mi autónk", aki 12 éves (nem is ez a legfőbb baj okozója) és 200.000 km-t futott már (na ez a baj forrása), és mostanra már kb. két hetente valami megadja magát benne. Most egész egyszerűen úgy döntött, hogy menet közben leáll. Kedden egy útkereszteződésben se tőled se hozzád. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem én vezettem, nem egyedül voltam, és mellék utca volt. Gyors telefon apósomnak, aki 78 évesen még hála istennek vezet, hogy jöjjön értünk és vontassa el a kocsit a szervizbe. Közben én elvágtattam a gimibe szülőire, és mivel erősen röpködtek a minuszok a pár száz méter elég volt ahhoz, hogy a hideg allergiám előjöjjön. A szülőin meg is kérdezte az egyik anyuka, hogy mi történt a szememmel, mondtam, hogy semmi csak ilyenkor feldagadok.
A következő napok arról szóltak, hogy vagy buszoztunk, vagy valaki szívességből elvitt bennünket. Zsófinak a buszozás először nagyon bejött, de amire az óvodához értünk (a megálló elég messze van tőle), legtöbbször közölte velem, hogy utálja a buszt is és a telet is.
A hétvége volt a csúcs. Pénteken nem tudtam bevásárolni, mert nem akartam minden cipelni, szombat reggel 8 órára a nagy lányomnak menni kellett a gimibe nyelvvizsgázni. Ami nem is lett volna baj, ha szombaton nem 3 db busz lett volna, természetesen nem abban az időpontban, amikorra be kellett érni. A húgomat kértem meg, hogy jöjjön el értünk, és csessze el szegény az egész délelőttjét, mert ugye haza is kell valahogy jutni.
Vasárnap Matyinak vissza kell menni a kollégiumba, és hát bejutni a vasútállomásra ismét nem lehetett, mert vasárnap aztán egyetlen egy busz nem közlekedik. Ekkor ismét a nagyszülők lettek megkérve.
Hogy miért nem lehet gyalog megoldani, vagy kerékpárral? Hát nyáron még csak-csak. A településünk 5 km-re (ami nem házak között vezet, hanem a "prérin") van a várostól, de közigazgatásilag oda tartozik. Ugye ilyenkor normális helyeken van helyi közlekedés, nálunk ez kimerül kb. napi 3 buszban, amit iskolaidőben indítanak. Ezen kívül néhány helyközi járat érint bennünket, de ez is csak egy-kettő, mert ahonnét több jöhetne, azok elkerülik a falut, pedig nem lenne kitérő számukra sem.
Ezért azt mondom, hogy hiába lakunk városban, mégis nehezebb bejutni, mint ha tanyán laknánk.  Gyerekkoromban télen, ha hófúvás volt, mi nem tudtunk bemenni iskolába (mind a két végén a falunak volt olyan ahol rendszeresen hótorlaszok voltak, szerencsére ma már jobb a helyzet), de a sokkal távolabbi falvakból simán eljutottak az emberek iskolába is, munkahelyre is.
Szóval hogy is vagyunk azzal a luxussal? A vidéki élet "szépségeiről" nem is beszélve, amikor se falu se város nem vagyunk, nem sokkal nyugodtabb az élet, nem olcsóbb, sőt az utazás miatt (ami a fenti példából fakadóan az oldd meg ahogy tudod kategória) többet költünk.