Sajnos tavaly a rossz idő miatt nem néztük meg a rendezvényt, de az idén sikerült, igaz csak részletekben.
Csak a szombati műsorokba kapcsolódtunk bele, konkrétan az ostromjátékokba, ami délelőtt 11-órakor kezdődött. Már akkor legalább 30 fok volt, de mi hősiesen álltunk a kordon mellett, aztán az első ágyú szó után Zsófi megelégelte a hőséget és a hangzavart, és hátra állt a fák alá, ahonnét semmit nem lehetett látni, de legalább a nap nem sütött. Matyi szintén hamar kidőlt a meleg miatt és vállalta az átmeneti gyerekmegőrzést, mi azonban kitartottunk az egész "ostrom alatt". A múzeum igazgató egyszerű, de nagyon értelmes konferálása, amikor a kort, és a hozzá kapcsolódó mindennapokat szemléletesen bemutatta, igazán érdekes és szemléletes volt.
Jönnek a törökök.
Felsorakoznak a csatához.
Imádkoznak
a törökök.
A csata.
Végül győztek a magyar csapatok.
Felsorakoznak a csatához.
Imádkoznak
a törökök.
A csata.
Végül győztek a magyar csapatok.
Az ostromjátékok után végig sétáltunk a külső és belső vár udvarán, ahol igazán színvonalas és érdekes árukat árultak, de a délutáni játékok (igaz nagyon érdekesek lettek volna), mivel mi a három gyerekkel (a kicsinek nem kellett volna jegyet venni) több ezer forintot is ott kellett volna hagynunk, és csak egész napos jegyek voltak, nem egy-egy előadásra valók, nem vállaltuk be.
Ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy aki bevállalta az előadásokra szóló belépőt, nem bánta meg.
Ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy aki bevállalta az előadásokra szóló belépőt, nem bánta meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése