Bodza pezsgő

A River Cottage tavasszal című részében láttam a bodza pezsgő készítést pár héttel ezelőtt, azóta vártam a bodza virágzását, hogy kipróbáljam, tényleg működik-e a dolog.
Szerencsére a megtaláltam a recept leírását itt. Minden rendben is ment az elején, egészen addig amíg a hűtőbe nem kerültek az üvegek. Természetesen nem akármilyen üvegekbe töltöttük, hanem a Metróban vásárolt több mint 500 forintos csatos üvegekbe, aminek vastag fala van. A második napon arra lettem figyelmes, hogy egy tekintélyes, ragacsos tócsa van a hűtő mellett. Amikor kinyitottam az ajtót, majdnem infarktust kaptam, egy üveg szétrobbanva feküdt. A nem tervezett takarítás után kicsit kiengedtük a nyomást, és reménykedtünk, hogy többé nem történik ilyen. Nos, tévedtünk. Ma reggel eldurrant a második üveg is. Most sokkal több szénsavat engedtünk ki, így csökkent a mennyiség is. Ugyanis valószínűleg hiba volt majdnem teljesen tele tenni a palackokat, sokkal több helyet kellett volna hagyni a gáznak.

De azért nem csüggedtem el, tervezem, hogy még egy adaggal is megpróbálkozom, de azokat talán műanyag üvegekbe zárva - figyelve az optimális térfogatra - nem fogom felrobbantani.
Addig is várjuk, hogy mi lesz a megmaradt négy üveg sorsa, vajon megérik-e a végső felhasználást.

Anyák napi műsor

A héten nálunk is megtartották az óvodában az anyák napját.
Pár évvel ezelőtt csak kapkodtam a fejemet, hogy mikor melyik gyerek óvodai vagy iskolai műsorára kell mennem. Mivel van egy hetedikes, és egy elsős gimnazista gyermekem, náluk már ez a "veszély" nem fenyeget. A kicsi viszont öt éves, és lelkesen készült az ünnepségre. A versek titkosak voltak, úgyhogy néhány elszólástól eltekintve nem is tudtam, hogy mivel készülnek.
Az óvodában, ahová mind a három gyermekem járt illetve jár, az anyák napi műsor kicsit bővebb, mint a megszokott. Ugyanis a gyerekek az összes verset, éneket előadják amit az év során tanultak.
Az anyák napja összekötve az év végi bemutatással. Kivéve persze majd az utolsó évet ahol az óvodai ballagás is közbeszól.
A műsor nagyon jól sikerült, a gyerekek ügyesek és lelkesek voltak. (Tulajdonképpen ezért nem tudnám kihagyni, még akkor sem ha századszor hallom ugyanazt. A kicsiknek ez az első, és az egyetlen, ezt nem lehet elfelejteni.)
Az anyukák mellett soha nem felejtődnek el a nagymamák sem, a gyerekek nekik is mindig készítenek valamilyen ajándékot. Sok nagymama eljön, de aki nem tud, annak is haza viszik a gyerekek a puszit és az ajándékot.
Az idén ráadásul egyre több apuka figyelte a kicsik előadását, és ez nagyon jó, hiszen szól ez az egész a gyerekek tudásáról, fejlődéséről, találékonyságukról is az anyukák köszöntése mellett.

Májusi virág

Nem tavaszi virág, hanem az örök bajkeverő, Dobi a spániel.
Egy héttel ezelőtti felvételen a bazsarózsa bokor virágai.

Az udvar dísze május elején a bazsarózsa bokor.

A kocka el van vetve

Pénteken megvásároltuk álmaink sátrát. Ezzel el döntött lett, hogy a nyaralás nálunk sátorozásból fog állni.
Az ötletet legalább két éve fogalmaztuk meg, de megvalósítani csak most sikerült. Tavaly már kölcsön sátorban el töltöttünk két "hosszú" éjszakát, a következők csak jobbak lehetnek.
Kaposvár mellett Patcán táboroztunk, a Katica tanyán. A hely csodálatos, nagyszerű a bemutató gazdaság, barátságosak az emberek. A kemping ideális hely családoknak, kicsi és hangulatos. Kezdőként elhatároztuk, hogy vásárolunk egy elektromos grillt, itthonról viszünk előre elkészített ebédet, és csak melegíteni kell. A sátrak mellett nem volt elektromos áram, ezért kicsit távolabb tudtuk csak beüzemelni a csoda masinát. Egy-két alkalommal működött is, de egy idő múlva feladta. Olyan konyha helyiség nem volt, ahol lehetett volna melegíteni. Illetve volt egy turista szálló, de ott gyerekek táboroztak, és nem lehetett nekünk bemenni.
Az éjszakák kicsit "éberre" sikerültek. Első éjszaka az erdei táborozó gyerekek kísérői (talán főiskolások, vagy legalább is fiatalok voltak, nem a tanárok)tartottak egész éjszakás bulit, ami teljesen behallatszott a sátrakba, hiszen nem voltak távol. Kíváncsi lettem volna, hogy a szomszéd sátorban kicsi gyerekekkel lévők mit érzékeltek, de lehet hogy ők jobban tudtak aludni. Második éjjel a gyerekeknek volt bátorság próba, így a sikoltozás és lábdobogás nem maradt el. Ráadásul, mivel matracunk nem volt, egy vékony polifonra volt a hálózsák leterítve, párommal mindketten kissé "öregesen" ébredtünk. A -Neked hol fáj? - volt a legjellemzőbb kérdés. A gyerekek persze nem értették mi bajunk, ők teljesen jól aludtak.
Mindezek ellenére most mégis sátrat vettünk. Szóval kalandvágy az nem halt ki a családból.

Saját gyártmányú sajt

Hetente kétszer (kedden és pénteken) tudok házi tejet vásárolni, 5-5 litert. Ezért időnként "kicsit" besokallunk a tejből. Általában túrót szoktam készíteni.De tegnap eszembe jutott, hogy sajtot bizony már nagyon régen próbáltam összehozni. Kerestem az interneten egy receptet, és hozzáláttam.
Kb 2 liter tejet forraltam fel. Ekkor azonban (utólag végig gondolva) elkövettem egy hibát, lekapcsoltam a gázt, és utána csepegtettem bele 2 citrom levét.
Hamarosan rájöttem, hogy így nem nagyon lesz sajt, mert nem akart a savó külön válni.
Gyorsan egy kis doboz kefirt még hozzáöntöttem, de továbbra sem akart sajttá válni.
Mérgemben egész éjszakára hagytam az edényben, és csak reggel szűrtem át egy pelenkából vart zsákban. Annyira sűrű lett, hogy nem akart rendesen lecsepegni.
Délután fogtam egy szúnyogháló darabot, abból csináltam egy kis zacskót, a "sajtot" sóztam, borsoztam, és miután a snidlingemet lekaszaboltam, apróra vágtam, és azt is hozzákevertem. Következett egy újabb lógatás és végre így egész elfogadhatóan sajt kinézete lett.
Nagyon finom, annak ellenére, hogy nehezen jött össze.